@VagabondEx (Csala Róbert)

@VagabondEx / lusta.hu

Azt mondják róla, az átlagostól eltér a gondolkodása. Furcsa (többek szerint kifejezetten rossz) a humora, viszont gyakran jutnak eszébe olyan dolgok, amikre a környezete nem gondol. Dicsérik a novelláit, mert nehéz előre kitalálni a fordulatokat, meglepő ötletei vannak szerepjáték kalandmodul összeállításában, és a hétköznapokban is egészen más dolgokra asszociál, mint a többség. Büszke a gyerekeire, a házasságára (hogy még mindig működik), a blogjára, illetve arra, hogy Angliában dolgozik.

Régi álmom volt, hogy itt dolgozzak, szerintem kb. középiskola óta. A feleségem, Gréta pedig au-pair-ként volt kint korábban, és vágyott vissza. A cégemnél pont akkor indult egy olyan projekt, amit egy angol cég rendelt meg, és volt onsite jelenlét is. Egy darabig otthon dolgoztam rajta, aztán Grétával megbeszéltük, hogy kérjem az áthelyezésemet. Mivel akkor ő még egyetemre járt, nem jött ki velem, az volt a terv, hogy a diploma megszerzése után csatlakozik a lányunkkal, Diával, aki akkor kétéves volt. Én kéthetente repültem ki és vissza, kétlaki életmódot éltem. De ez apaként pont megfelelő kompromisszumnak bizonyult a karrier és a család között. Később aztán ezek az események vezettek életem egyik legsötétebb időszakához. Read More…


@doriszka (Csehi Dorina)

@doriszka

Magyarországon nincsenek számára távolságok, imád utazni. Ha hívják, ő megy. Újságíró, akinek legnagyobb álma, hogy rocksztár legyen. Alapvetően szerencsésnek tarja magát, jó helyen szokott lenni a jó időben. Szenvedélye a főzése, talán ezért van mindig nála a gyülekező.

16 éves korod óta folyamatosan dolgozol.

Eleinte nyaranta a Balatonon, butikos voltam Siófokon. Nagy büszkeségem, hogy már ennyi idősen 10 napra rám bízta a tulaj teljesen egyedül a balatonfenyvesi üzletét, s szuper forgalmat generáltam. Szerencsém is volt, mert hideg idő lett, és a németek vitték a Chimsee kabátokat, mint a cukrot :) Egy másik nyáron Balatonföldváron voltam felszolgáló egy pubban (soha többé vendéglátás!). Amúgy szerintem már minden voltam: gyros árus, hostess, call-centerben árultam könyvet, hajtottam be tartozást, fitnesz teremben voltam recepciós és takarító, a Fressnapf cég kutyajelmezében szórólapoztam, stb… Soha nem válogattam, ha pénzre volt szükség. Mindig nagyon önálló voltam, így természetes volt, hogy legyen saját pénzem. Mondjuk otthonról nem is nagyon lett volna miből kérni, éppen hogy kijöttünk édesanyám fizetéséből.

Read More…


@yaanno (Hardi János)

@yaanno

A szülei mérnöknek szánták, de kiderült, hogy hajlamos az érintőhöz húzni a kört, így le is tett a műszaki pályáról. Jó pár évig mindenféle munkát elvállalt a fröccsöntéstől a tonnás márványtömbök fűrészeléséig, miközben egy civil szervezetnél újságíróskodott és oktatási tartalomfejlesztést szolgáltatott. Az első egyetemi évben kezdett foglalkozni a webes technológiákkal, jelenleg fejlesztő a Prezinél. Olvasós ember, amit még a középiskolai órák ellógása során fejlesztett tökélyre, lévén a könyvtárban éppoly kiválóan el lehetett rejtőzni, mint a sarki kocsmákban.

Milyen könyvek miatt lógtál a könyvtárba?

Volt ott például egymásra hajtva Magyar Narancs, HVG, Beszélő, Demokrata és Magyar Fórum :) Babits, Szép Ernő, Szerb Antal, William Burroughs, Péter Rózsától a “Játék a végtelennel” elég fontos volt nekem, sok jó matek és fizika, jiddis nyelvtankönyv és művészeti albumok, eszmetörténet, klasszikus filozófia. Tandori könyveivel is ott ismerkedtem meg. Ezek közül nagyjából Tandori és Burroughs maradt máig kedvenc. Read More…

@tct (Olajos Tamás)

@tct / overtoner.com / spottr.hu

Gazdálkodási szakon végzett a Nyíregyházi Főiskolán, majd a Corvinus Egyetemen tanult logisztikát. Tanulmányai mellett mindig is érdekelték a kreatív dolgok, így lett a hobbiból aztán hivatás. Jelenleg fotós karrierjét építgeti Londonban.

Másfél éve Nyíregyházáról léptél Londonba. Elég nagy lépés. Könnyen ment a váltás?

Beilleszkedni nem volt nehéz, de azért egy kis magyar városból metropoliszba költözni teljesen új életmódot is jelent. Nem várt minket se biztos munkahely, se biztos szállás, így igazán izgalmasan teltek az utazás előtti hetek. Kiérkezve szerencsére volt baráti segítség, így pár napig volt hol aludnunk, majd lakást is sikerült bérelnünk, ahol a mai napig is élünk.

Londonban minden sokkal gyorsabb, így egy idő után én is kezdtem gyorsabban gondolkozni, cselekedni, élni. Az első év nem volt könnyű, sokszor nagyon hiányzott az otthon, a család, a barátok. Szerencsére már sok mindenen túl vagyok, úgy érzem, most kezdődik csak igazán a londoni élet. Read More…

@b_konrad (Berényi Konrád)

@b_konrad / onlinemarketing.hu

Tanár szülők gyereke, aki mindig fontosnak tartotta az iskolázottságot. 20 évvel és 30 kilóval ezelőtt tájfutó volt, amiből a természet szeretete maradt meg. Vizsgázott túravezető, rekreációs sportként fallabdázik (időnként Wii Fit-tel). Szabadidejében sci-fit olvas, és alig várja, hogy az ember elinduljon a világűrbe, de komolyan. „Kezdjük el felfedezni a bolygókat, más naprendszereket, kezdődjön meg egyfajta kirajzás.” Saját cégében a tanácsadás mellett kampányokat kezel, elsősorban PPC területen, foglalkozik SEO-val és sok olyan aprósággal, ami az online marketing területén felmerülhet. A lányait elkényezteti, a munkájában – szerintem – szigorú. Read More…

@KEME5 (Kemecsei Szabolcs)

@KEME5

Gyerekorvosa rövid, betegségekkel teli életet jósolt neki, mert nem eszik semmilyen gyümölcsöt. Azóta is makkegészséges. Kétszer próbált tévés vetélkedőkbe bekerülni, de a személyes beszélgetéseken valahogy mindig azt érezte, nem elég extrém, nem él elég izgalmas életet. Egy kis Vas megyei faluból származik, édesanyja egyedül nevelte fel őt és három testvérét. Eredetileg brókernek készült, de úgy hozta a sors, hogy közgazdasági programozó matematikus szakon végzett. „17 évet tanultam azért, hogy soha, de soha többé ne kelljen a szántóföldön dolgoznom. Sajnos a diplomámhoz hiányzik még egy apróság: az angol nyelvvizsga.”

Többször találkoztam olyanokkal, akiknek az angol nyelv amolyan mumus féle, amiről azt hiszik, hogy sosem fogják megtanulni. Neked is ilyen érzésed van?

Hát, ha igazán őszinte akarok lenni, akkor igen, sőt a világ összes nyelve amolyan mumus féle, beleértve a magyart is. Az iskolai tanulmányaimat a matek szeretetén kívül végigkísérték a botrányos helyesírásom által okozott gondok is. Ha nincs a matek, valószínűleg többször évismétlésre kényszerültem volna. A mateknak köszönhetően viszont egyik iskolában sem merték elvágni az előmenetelemet. A szakközépiskolai magyar tanárom – aki egyébéként nagyra értékelte az irodalmi művekről kialakított gondolataimat – többször ki is jelentette: „Nem foglak megbuktatni a helyesírásod miatt, még akkor sem, ha te vagy a valaha volt legrosszabb tanítványom ezen a téren, mivel túl jó vagy matekból ahhoz, hogy ezzel hátráltassam a továbbtanulásodat.” Read More…

@poptimista (Horváth Rea)

@poptimista / facebook

Valójában Andrea, de úgy érzi, ez túl komoly név egy olyan komolytalan nőszemélynek, mint amilyen ő. Akik követik, tudják, hogy éppen látványos fogyásban van.

Ami azt illeti, mindig is kövér voltam, már gyerekkoromban is nagyobb voltam a társaimnál, de nem ért különösebb atrocitás, úgyhogy kényelmesen elvoltam egészen addig, amíg középiskolába nem kerültem. Úgy 15 évesen kezdtem először fogyókúrázni, de hiába a sok nekifutás, legtöbbször feladtam, nem volt elég kitartásom. Aztán idén tavasszal úgy döntöttem, a sarkamra állok. Elkezdtem gyalog járni a munkahelyemre, ami naponta 3-4 km-t jelentett, az étrendemen is változtattam, elhagytam a kenyeret, sokkal több zöldséget és gyümölcsöt kezdtem enni, mint azelőtt. Egy hónap alatt fogytam úgy 5 kilót. Ekkor úgy éreztem, eljött az idő, hogy vegyek egy szobamérleget. Akkoriban úgy gondoltam, hogy körülbelül 20-25 kg lehet a súlyfeleslegem, de ahogy ráálltam a mérlegre, egy sokkal ijesztőbb szám fogadott. Ledöbbentem.

Tudtam, hogy nem vagyok éppen egy nádszál királylány, de ilyen rossz helyzetre egyáltalán nem számítottam. Ekkor komolyan le kellett ülnöm és át kellett gondolnom az egész életvitelemet. Az egészségem sokkal többet ér, mint egy tábla csokoládé, úgyhogy úgy döntöttem, radikálisan megváltoztatom az életem. Ebbe beletartozott az is, hogy elkezdtem egy rendes fogyókúrát, emellett komolyabban nekikezdtem a testedzésnek. Ma már ott tartok, hogy mindennap legalább egy órát tornázom, emellett sétálok és szobabiciklizem is rendszeresen. A táplálkozás és a mozgás mellett azonban azt is fontosnak tartom, hogy a motivációmat szinten tartsam. Ha néha úgy érzem, hogy feladnám, vagy kicsit nehezebben megy a fogyás, akkor wellness magazinokat szoktam olvasni, hogy néhány tippel kicsit felrázzam magam. Read More…

@hh (Szabó Gergely)

@hh / Webisztán / Posterous

A zen állapotot bringázás közben éri el, de kiválóan tud multitaskingban is létezni. Szerintem sokat ír, szerinte még így is rengeteg dolog kimarad, de már beletörődött.

Mi miatt marad ki valami? Időhiány, energiahiány… olyan vagy, aki nem tudja kiadni másnak a munkát…

Nem nagyon emlékszem olyan napra az elmúlt évekből, amikor nem tudtam volna miről posztot írni. Egy kritérium van: legalább engem érdekeljen a téma. Ebből meg elég sok van. A blogomat nyilván nem nagyon adnám ki másnak, de a valódi munkámban már kész vagyok rá, ha úgy az optimálisabb. Időhiány folyamatosan van. Néha például aludni is kell, ami egy otromba evolúciós hiba. De amíg ezt nem oldja fel egy okos ember, addig kénytelen vagyok én is úgynevezett időbeosztásokban gondolkodni. Read More…

@Midnite_ (Ferencz Mónika)

@Midnite_

Világ életében író akart lenni. Ez az egyetlen, amiben eddig csak elismerést és biztatást kapott. Szereti a (holt)nyelveket, emiatt másfél évig járt a Vámbéry Ármin szabadegyetemre, ahol az egyiptológia mellett több nyelvet is tanult.

Sokáig kutatott spirituális/ezoterikus/okkult vonalon, tanult tanfolyamokon és mesterektől többfajta energiával működő gyógyítást, mágiát, szellemgyógyászatot, filozófiát, metafizikát… Tele van oklevelekkel és elméleti tudással, de egy kicsit már “túl” ezen az egészen. „Egy ideig oktattam pl. tarot kártyavetést, de azóta is csak magamnak hiszek. Buddhista vagyok szellemiségben, de szanghába, közösségbe nem járok már. Kialakult a saját véleményem Istenről és a világ dolgairól, amire egyedül is tudok építkezni, ahogy haladok. Ezt úgy merem mondani, hogy pl. 6 évig szigorú vegetáriánus voltam, csináltam lelkigyakorlatokat, de volt olyan is, hogy szartam az egészbe… A szinte-aszkétizmustól a hedonizmusig ismerem a spektrumot. Azt már tudom, hogy nem tudok semmit.” Read More…

@hexkelly (Farkas Mariann)

@hexkelly / hogyvolt.blog.hu

32 éves elvált anya. Apukája magyar, anyukája félig cigány, félig zsidó. Pechére a cigány nagymamája színeit örökölte, így élete meghatározó részében úgy érezte, sehová sem tartozik: a magyaroknak cigány, a cigányoknak magyar (a zsidó rész nem kapott hangsúlyt.)

Ugyanennek a vérvonalnak azért van pozitív öröksége is: 12 éves korom óta forgatom a cigánykártyát, és ezzel együtt nagyon érzékeny vagyok az emberek rezdüléseire. Anyukám nem örült, hogy a saját nagyanyjára emlékeztettem, azt mondja, kizárólag olyan emlékei vannak róla, hogy egy pakli kártyát keverget. Nekem nem annyira a jövő a fontos, inkább az emberek működése, az emberi kapcsolatok dramaturgiája. Voltak időszakok az életemben, mikor napi rendszerességgel raktam a kártyát, de a lányom születése óta már alig veszem elő. Párszor kisegítettem egy-két barátot, tudom, hogy nyitva van egy kapu, de nem akarok belépni rajta. Rengeteg energia kellene hozzá, és most „idekint” kell helytállnom. Read More…


Featuring Recent Posts Wordpress Widget development by YD