@poptimista (Horváth Rea)

@poptimista / facebook

Valójában Andrea, de úgy érzi, ez túl komoly név egy olyan komolytalan nőszemélynek, mint amilyen ő. Akik követik, tudják, hogy éppen látványos fogyásban van.

Ami azt illeti, mindig is kövér voltam, már gyerekkoromban is nagyobb voltam a társaimnál, de nem ért különösebb atrocitás, úgyhogy kényelmesen elvoltam egészen addig, amíg középiskolába nem kerültem. Úgy 15 évesen kezdtem először fogyókúrázni, de hiába a sok nekifutás, legtöbbször feladtam, nem volt elég kitartásom. Aztán idén tavasszal úgy döntöttem, a sarkamra állok. Elkezdtem gyalog járni a munkahelyemre, ami naponta 3-4 km-t jelentett, az étrendemen is változtattam, elhagytam a kenyeret, sokkal több zöldséget és gyümölcsöt kezdtem enni, mint azelőtt. Egy hónap alatt fogytam úgy 5 kilót. Ekkor úgy éreztem, eljött az idő, hogy vegyek egy szobamérleget. Akkoriban úgy gondoltam, hogy körülbelül 20-25 kg lehet a súlyfeleslegem, de ahogy ráálltam a mérlegre, egy sokkal ijesztőbb szám fogadott. Ledöbbentem.

Tudtam, hogy nem vagyok éppen egy nádszál királylány, de ilyen rossz helyzetre egyáltalán nem számítottam. Ekkor komolyan le kellett ülnöm és át kellett gondolnom az egész életvitelemet. Az egészségem sokkal többet ér, mint egy tábla csokoládé, úgyhogy úgy döntöttem, radikálisan megváltoztatom az életem. Ebbe beletartozott az is, hogy elkezdtem egy rendes fogyókúrát, emellett komolyabban nekikezdtem a testedzésnek. Ma már ott tartok, hogy mindennap legalább egy órát tornázom, emellett sétálok és szobabiciklizem is rendszeresen. A táplálkozás és a mozgás mellett azonban azt is fontosnak tartom, hogy a motivációmat szinten tartsam. Ha néha úgy érzem, hogy feladnám, vagy kicsit nehezebben megy a fogyás, akkor wellness magazinokat szoktam olvasni, hogy néhány tippel kicsit felrázzam magam.

Van konkrét célod?

Nincs. Persze, mindenkinek van egy álomhatára, amit szeretne elérni, de leginkább egy kép van előttem, hogy hogyan is szeretnék kinézni. Ha ezt elérem, elégedett leszek, még akkor is, ha a BMI-m, mondjuk nem tökéletes. Úgy gondolom, ha mostantól egy dekát sem fogynék tovább, már akkor is rengeteget nyertem a fogyókúrámmal, ugyanis amellett, hogy sokkal egészségesebben élek, jobban is érzem magam a bőrömben és ez látszik is rajtam. Sokkal nyitottabb lettem és magabiztosabb.

Milyen az a rendes fogyókúra, amit elkezdtél?

A 90 napos diéta egy kissé rám szabott verzióját csinálom. Ennek az a lényege, hogy négy nap van, az első a fehérje nap, amikor főként tejtermékeket és húst lehet fogyasztani, második nap a keményítő, ezen a napon csak zöldséges ételeket eszem, majd ezt követi a szénhidrát nap, ezután pedig egy gyümölcsnap. Alapjában véve csak annyit változtattam ezen, hogy csakis szénhidrát napon eszem kenyeret, illetve mindennap igyekszem 1200 kalória környékén enni. Most fogom befejezni a második hónapomat és körülbelül 13 kiló ment le ezzel a módszerrel. Persze az étkezés önmagában nem elég, a sport is beépült a mindennapjaimba. Elég hosszú időbe telt, mire megtaláltam az igazán nekem való tornát. Kettőt ajánlok, az egyik a Biggest Loser Cardio Max, a másik pedig Davina McCall Power of Three DVD-je.

Mikor nekikezdtem a fogyókúrámnak, két nagyon jó tanácsot kaptam. Az egyik, hogy mindennap igyak meg legalább két csésze zöld teát. Ez abszolút bevált, hiszen nemcsak hogy zsírégető hatása van, de fel is pörget. A másik és a legfontosabb tanács pedig, hogy minden fejben dől el. Eleinte kell a nagy elhatározás, de ezt utána a nehezebb napokon is meg kell tartani, főképp akkor, amikor nagy a kísértés :)

Nem lettél rosszul a hirtelen váltástól? 1200 kcal nagyon kevés, ha a többszöröséhez szoktál.

Nem, szerencsére semmi bajom nem volt a kalóriabevitelem miatt. Persze, ehhez az is hozzátartozik, hogy nem hirtelen vettem vissza az étkezésemből. Nagyon fontos a fokozatosság mind az ételeknél, mind a sportnál. Minden héten egy keveset kell változtatni, 200 kalóriánként lehet lejjebb és lejjebb menni, amíg az ember el nem éri a megfelelő kalóriamennyiséget. Ha nem így tettem volna, a szervezetem valószínűleg bepánikolt volna és fogyás helyett inkább híznék…

Az édességet mivel tudtad kiváltani (ha egyáltalán hiányzott)?

Eleinte nagyon nehéz volt, imádom a csokoládét, a süteményeket, ráadásul édesanyám fantasztikus sütiket szokott készíteni, amik a mai napig megkísértenek. Nem tudtam teljesen kirakni ezeket az étrendemből és valójában nem is szeretném. Csokoládé helyett inkább túró rudit szoktam venni, a kicsi eredeti fajtát, puding helyett joghurtot eszem, ha pedig mindenképpen süteményt szeretnék, akkor kisebb adagot, mint szoktam.

Minden hónapban új ruhák?

A ruhatáram elég viccesen fest most, hiszen négy mérettel kisebb felsőket és hárommal kisebb nadrágokat hordok. Mivel tudom, hogy ez a szám még így is változni fog, igyekszem a lehető legtöbbet kihozni a meglevő ruháimból, vagy épp régről megmaradt holmikat hordok, amíg el nem érem az álomsúlyomat. Most például egy olyan nadrág van rajtam, amit 14 évesen vettem. Persze nőből vagyok, néha elkap a vásárlási láz. Próbálok olcsó(bb) helyeken vásárolni.

A twitjeid alapján mindannyian érezzük, hogy él benned egy bombanő, és nagyon szorítunk, remélem lelkesítünk is, amikor nehezebb. A biod idézete “Ha valaki nem szőke és karcsú, hamar fel kell mutatnia valamilyen egyéniséget.” valóság is az életedben?

Nagyon jólesik, hogy megoszthatom az ügyes-bajos kis dolgaimat és hogy olyan emberek is bátorítanak és dicsérnek azért, amit elértem, akiket az “offline” világban nem is ismerek. Ráadásul többen is vannak a twitteres ismerőseim között, akik szintén fogyókúráznak és edzenek, így az ő kitartásuk engem is arra sarkall, hogy folytassam. Jó lenne, ha az a bizonyos bombanő egy napon elő is bújna. A biomban található idézet akár a mantrám is lehetne. Nem tagadom, történt már olyan, hogy az épp aktuális kiszemeltem egy szőke cicababára hajtott, én pedig egyedül maradtam. Azonban az ilyen helyzeteket, ha nem is tudom elfogadni, megtanultam elegendő humorral és öniróniával kezelni. Idővel rájöttem, hogy azok, akik nem veszik a fáradságot, hogy megpróbáljanak a felszín alá nézni, nem érik meg, viszont remekül trenírozzák a humorérzékemet. Sokan mondják, hogy a mai pasik nyámnyilák, nem tudnak udvarolni, nem bírják a kötöttségeket, de általánosítani nem lehet. Találkoztam már olyan sráccal, aki kész rémálom volt, mégis volt barátnője, de olyannal is, aki nagyon közel állt ahhoz a bizonyos “szőke herceghez”, mégis egyedül volt. Alighanem nagy szerepe van abban a nőknek, hogy nem olyanok vagy épp olyanok a férfiak, mint amilyennek szeretnénk őket.

Az életmódváltásodat mennyire segítette vagy nehezítette a családod, a barátok…?

Szerencsére abszolút segítettek már a kezdetektől, anyukámmal szinte mindennap megvitatom a fogyókúrámat, tanácsokat kérek tőle, hiszen pár éve ő is 12 kilótól szabadult meg. Biztos furcsa nekik, hogy mennyit változtam az elmúlt hónapok során, apukám mondta is, hogy szerinte már jó vagyok így, ahogy vagyok, nem akarja, hogy átessek a ló túloldalára, de bízik bennem és tudja, hogy amilyen makacs vagyok, úgyis el fogom érni célomat és nem állok meg ennyi fogyás után. A lakótársaim és a barátaim is teljes mértékben támogatnak, megértették, hogy vannak napok, amikor bizony nem ehetek olyan dolgokat, amiket ők, alkoholt sem iszom annyit és az edzést is be kell iktatnom a napirendembe.

Mit jelent ez az “alkoholt sem iszom annyit”? Manapság egy lány sok alkoholt iszik?

Régen sem voltam nagy partyarc, néha-néha eljárunk a barátaimmal vagy összeülünk, ilyenkor lecsúszik egy-két koktél, bár az a mennyiség, amit én el tudok fogyasztani, talán nem is minősül igazán alkoholfogyasztásnak :D Viszont sok olyan embert ismerek, akiket hétvégente úgy kell hazacipelni a klubokból. Nem akarok álszentnek tűnni, de szerintem ez egyáltalán nem nőies. Egy ismerősöm szokta mondani, hogy egy részeg pasi is borzasztó, hát még egy nő… És teljesen igaza van.

Talán nem is a nőiesség elvesztése a legnagyobb veszély, hanem az alkoholbetegség fokozatos kialakulása. Te milyennek látod a mai huszonévesek problémakezelését, stressztűrő képességét?

Sokan az “idősebb” korosztályokból azt mondják, hogy a mi generációnk már nem bír annyit, mint az övék. Szerintem ez nem így van. Persze, teljesen más korban élünk, mint a nagyszüleink vagy a szüleink, így nem ugyanazokkal a dolgokkal kell szembesülnünk, mint nekik. Azt látom magam körül, hogy a fiatalok megpróbálnak mindent a lehető legjobb tudásuk szerint megoldani, legalábbis a legtöbben ezt csinálják, de vannak olyanok is, akik a legkisebb problémáikat is különböző pótcselekvésekbe fojtják. Hallottam már olyanról, hogy egy 20 éves majd minden este részegre issza magát, másnap meg kesereg, egész addig, amíg újra nem kap italt. Szerencsére azért többségben vannak olyanok, akik nem adják fel ilyen könnyen, a stresszt pedig inkább futással vagy egy kiadós beszélgetéssel heverik ki.

Nálad a túlzott evés nem épp ilyen „problémamegoldás” volt?

Nem emlékszem olyan időre, amikor vékony lettem volna, úgyhogy valószínűleg az egészségtelen életvitel lehet a legfőbb oka. Az viszont tény, hogy mióta beindult a fogyásom, sokkal felszabadultabb is vagyok, úgyhogy mindenképpen lehet abban valami, hogy a túlsúly rányomja bélyegét az ember hangulatára.

Nyomtatott sajtó szakirányon tanulsz a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán. Miért ezt választottad? Nagyobb lehetőségeket látsz benne, mint az online újságírásban?

Ez a döntés eleinte nagyon érzelmi alapon történt, mindig is magazinos újságíró akartam lenni, így eleve jobban vonzott a nyomtatott sajtó szakirány. Aztán később kiderült, hogy itt sokkal átfogóbban is tanítják a sajtóműfajokat, úgyhogy egyáltalán nem bántam meg a döntésemet. Főképp úgy, hogy az online szakirányon oktatott tantárgyak nagy részét nap mint nap tapasztalom, így mondhatni jó kijönni egy kicsit a komfortzónámból és olyan dolgokkal foglalkozni, amikkel a neten nem szoktam. Például nemrég volt kiadványszerkesztés kurzusom, amin azt tanultuk, hogyan is kell összerakni egy újság design-ját. Ezt nagyon élveztem, nem tartom kizártnak azt sem, hogy később komolyabban is foglalkozzak ezzel. Mindemellett tudom, hogy ebben a digitalizált világban sokkal nagyobb jövője van az online újságírásnak, mint az offline-nak, ezért igyekszem tapasztalatot szerezni internetes oldalaknál is.

Az optimizmusodból és a popzene iránti rajongásodból ered a Twitter neved, amire ráerősítesz azzal, hogy hamarosan elindítasz egy popzenével foglalkozó oldalt. Miben lesz más vagy jobb, mint a meglévők?

Valamiért úgy érzem, a pop lassan már szitokszó lesz kishazánkban, ezért már régóta szerettem volna készíteni egy oldalt, ahol megmutathatom, hogy ez a zenei stílus igenis jó. Terveim szerint az oldalon kombinálni fogom a zenét és a humort. Itt szeretném megmutatni egy teljesen más stílusomat, sokkal nyíltabban, csípősebben fogok fogalmazni, mint az eddigi cikkeimben, emellett szeretném a lehető leginteraktívabbá is tenni az oldalt, bevonni az olvasókat, amennyire csak lehet, és sok érdekes, videós anyaggal is készülök majd. Most még eléggé kezdeti stádiumban van, maximalista vagyok, úgyhogy a lehető legjobb kinézettel, tartalommal és marketingmunkával szeretném majd elindítani. Ráadásul az oldalon az írástól a fényképezésen át egészen a hirdetésszervezésig mindent én fogok csinálni, erre külön büszke vagyok, mert sok mindent tanultam az elmúlt években és ezek most egy helyen találkozhatnak majd a “szenvedélyemmel”.

Mind a témát, mind a financiális részét tekintve rászolgálsz a poptimista névre :) Aki ma a zenei üzletben érdekelt, nincs könnyű helyzetben. Érinteni fogod a totálisan átalakuló poppiac legújabb fejleményeit is?

Mindenképp szeretném körbejárni ezt a témát, mert érdekesnek tartom, hogy mit fognak lépni a kiadók az internetes letöltők ellen. (Ha egyáltalán tudnak tenni ellenük valamit…) Egy ideális világban mindenki annyi zenéhez jutna ingyen, amennyihez csak szeretne, ráadásul a kiadók is meggazdagodnának, de sajnos nem ilyenben élünk. Jó lenne, ha sikerülne egy arany középutat találni, mert a kiadók és letöltők közötti viszálykodás miatt a zene a legnagyobb vesztes.

A zene szerintem épp nem vesztes, hiszen milliószor több emberhez jutnak el a zenék az internet által, mint korábban. A szereplők többsége persze kevesebb pénzhez jut, viszont mindenki számára nyitott lett a pálya, lehet kreatívan érvényesülni. Nem egy kiadó A&R-jától (zenei főszerkesztőjétől) függ egy előadó sorsa, hanem magától az előadótól. Hozzáállás kérdése, hogy ezt ki tartja jónak vagy rossznak.

Ez így van. Ezért is tartom például nagyon jónak az internet kínálta lehetőségeket, hogy több együttes és előadó is felkínálja ingyen egy-egy dalát vagy akár egy egész albumot, mint ahogy azt a Coldplay is tette, ám azért az internet valahol “átok” is. Az idő előtt kiszivárgott dalok, albumok miatt azért mégis kevesebb lemez fogy manapság. A gyatra eladások miatt pedig nem egy előadóval felbontják szerződésüket a kiadók. Ilyen volt nemrég a Girls Can’t Catch nevű banda. Legutóbbi kislemezük nem szerepelt túl jól, egyből viszlátot intett nekik a kiadó, pedig utólag kiderült, hogy egy szuper lemezt raktak össze, ami már sosem juthat el a rajongóikhoz. Azért ilyen szempontból, szerintem, a zene igenis vesztes.

Visszavágyik ide (North Berwick - Skócia)

A fotón: Visszavágyik Skóciába, ahol a középiskola után töltött el néhány napot (North Berwick)

A te hozzáállásod a dolgokhoz alapvetően pozitív, ugyanakkor véleményed is van mindig. Miről vitatkoztál utoljára?

Elég sok kérdés foglalkoztat, nem kell olyan nagy dolgokra gondolni, mint a világbéke (igaz, ez tényleg fontos), inkább a jövőn szoktam gondolkodni. Nemsokára lediplomázom és próbálom mérlegelni a lehetőségeimet, szeretnék egyetemre felvételizni, munkát találni, megtalálni a helyem a világban. Ezen veszekedtem egy barátommal nemrég, ő úgy tartja, hogy ebben az országban nincs jövője egy fiatalnak, és amilyen hamar csak tud, el akar költözni Magyarországról. Én azért remélem, hogy megtalálom itthon a számításaimat.

Ez a “Menjek vagy maradjak?” a korosztályodban most talán a leggyakoribb kérdés. Neked milyen érveid vannak a saját döntésed mellett, és mások mivel érvelnek, amikor arról győzködnek, hogy menni kell?

Az, hogy jelen pillanatban nem tudom elképzelni, hogy elmenjek, bármikor megváltozhat. Nekem is volt egy korszakom, amikor másra sem vágytam, minthogy elmenjek az országból, megismerjek egy teljesen új világot, egy másik kultúrát. Nem zárom ki, hogy a jövőben tényleg elmenjek külföldre néhány hónapra vagy akár évre, ám most nem érzem olyan erősnek a nyelvtudásomat, hogy abban a szakmában tudjak dolgozni, amiben szeretnék. Tudom, hogy még fejlesztenem kell magamat, ezért is szeretnék anglisztika szakon továbbtanulni az egyetemen. Talán azalatt a három év alatt sikerül olyan szintre eljutnom, hogy magabiztosan tudjak angolul írni, és akkor majd a nyakamba veszem a világot. A legtöbben azt mondják, hogy ez egy remek lehetőség arra, hogy tesztelje magát az ember, hogy mennyire tud megállni a saját lábán, emellett – például az Erasmus ösztöndíjjal külföldön tanuló ismerőseim – mindig azt mondják, hogy egy év külföldön olyan hatalmas buli és tapasztalat, ami életre szóló emlékekkel ajándékozta meg őket.

NETES HETES

1. Melyik oldalt nyitod meg reggel elsőként?

Twitter, de csak azért, mert az e-maileket kliensből nézem.

2. Melyik honlapot zártad be legutóbb?

Chicklitreviews.com – nem tehetek róla, imádom a csajos könyveket.

3. Mit vettél utoljára a neten?

DVD-ket rendeltem eBay-ről.

4. Miért regisztráltál a Twitterre?

Érdekelt, hogy mit lehet kihozni 140 karakterből… Eleinte nem nagyon láttam értelmét, de aztán rákaptam az “ízére” :D

5. Utoljára miért unfollow-ztál?

Ritkán szoktam, de akkor általában spammelés miatt.

6A following listád utolsó emberét miért kezdted el követni?

@tusortamas -t elkezdett követni, ezért én is követtem. Szerencsére, nem csalódtam benne :)

7. Melyik a kedvenc Twitter kliensed?

Laptopon Tweetie-t használok, iPhone-on TweetDeck-et.

Ki legyen a következő?

@VagabondEx , mert szerintem nagyon jó humora van, és anno a munkahelyemen sokszor feldobták a twitjei az unalmas perceimet :)




  • Lóri

    Rea csak így tovább :) Vera teis :)

  • Rea

    Köszönöm, igyekszem :)

  • Hajrá Rea! Kitartás! :) Köszi Vera (ismét) :)


Featuring Recent Posts Wordpress Widget development by YD