@b_konrad (Berényi Konrád)

@b_konrad / onlinemarketing.hu

Tanár szülők gyereke, aki mindig fontosnak tartotta az iskolázottságot. 20 évvel és 30 kilóval ezelőtt tájfutó volt, amiből a természet szeretete maradt meg. Vizsgázott túravezető, rekreációs sportként fallabdázik (időnként Wii Fit-tel). Szabadidejében sci-fit olvas, és alig várja, hogy az ember elinduljon a világűrbe, de komolyan. „Kezdjük el felfedezni a bolygókat, más naprendszereket, kezdődjön meg egyfajta kirajzás.” Saját cégében a tanácsadás mellett kampányokat kezel, elsősorban PPC területen, foglalkozik SEO-val és sok olyan aprósággal, ami az online marketing területén felmerülhet. A lányait elkényezteti, a munkájában – szerintem – szigorú.

Inkább kritikus. Ha valamit lehet jól csinálni, akkor azt illenék úgy csinálni, nem? Nem jelent sokkal több időt. Másrészt pont azon a területen, ahol dolgozom, rengeteg a kókler, és nem kicsit bosszant, hogy láthatóan átvernek embereket.

Átverés kapcsán mire gondolsz pontosan?

Arra, hogy olyan tanácsokat mondanak, amik nem működnek vagy csak részben működnek. Arra, hogy azt próbálják elhitetni, a marketing pár pdf elolvasásával és néhány óra foglalkozással megtanulható. És arra, hogy vannak mindenre jó megoldások – mert szerintem nincsenek ilyenek. Az átverés abban van, hogy elhitetik, ezt lehet könnyedén és olcsón jól csinálni. Nem lehet. A marketing drága és időigényes, akkor is, ha jól csináljuk. Legfeljebb ha valaki szereti, akkor élvezi csinálni. De ettől még rá kell fordítani az energiát.

Azért nem gondolom, hogy mindannyian szándékosan átverő cégek, marketingesek lennének. Nyilván nincs akkora tudásuk és tapasztalatuk, mint annak, aki évtizedek óta csinálja, de bizonyára rájuk is szükség van. Hiszen te el sem vállalnál olyan kisvállalkozásokat, akiknek például ők dolgoznak.

Dolgozok olyan kisvállalkozásoknak, akik kipróbáltak már ilyeneket. Sok esetben nem szándékos átverésről van szó, persze, hanem információhiányról. És ez nem az orvosi pálya, itt a tudatlanságban nem emberek halhatnak meg, csak cégek… Itt a legnagyobb baj talán az, hogy van egy részpiac, amire a komolyabb tudással rendelkező szakma nem tudott vagy nem akart ráugrani, így teret hagyott másoknak. De ez azért változik. Részben a válság miatt, részben a megváltozó körülmények miatt egyre több helyről elérhető a pontos és használható tudás.

Ugyanakkor az online vagy a marketing éppen az a szakma, amiben nem lehet lobogtatni a diplomákat, hiszen egy év alatt is megfordul a világ. Nem tartod elképzelhetőnek, hogy valaki, aki nem közgazdász, nagyobb tudással bír, mert önképzéssel sokkal több és sokkal használhatóbb tudáshoz jut, mint azok, akik leragadtak a szakdolgozatuknál?

Ha megszerzi az alap tudást, akkor el tudom képzelni, persze. De az alap tudást nem tanfolyamokon lehet megszerezni. A szakmában sokan vannak, akik jók, és más területről jöttek, de ez a más terület jellemzően kapcsolódik a kommunikációhoz vagy valamilyen olyan területhez, ahol szintén az emberi viselkedés az érdekes. Az egyetem nem azért kell, mert praktikus tudást tanít – ugyanis azt nem tanít. Az egyetem szemléletmódot ad, alapot ad és mintákat. Ahogy a Kotler nagy Marketingmenedzsment könyve sem használható a mindennapokban, jobbára elavult és nagy cégeknek szóló, de mégis, ha azt ismered, sokszor tudsz hova nyúlni – legalább mintáért, vagy olyan alapért, amitől aztán akár teljesen el is térhetsz.

Ez az “ígéretet árulni” helyzet? Amikor azt értékesítem, hogyan kell értékesíteni, de még sosem tudtam eladni semmit?

Igen. Ha keveset tudsz, nagyon könnyű okosnak lenni :)

Home office-ban dolgozol. Miben látod ennek az előnyét és miben a hátrányát?

Az előny a teljes kötetlenség, és az, hogy nincs olyan utazási idő, ami nem produktív. (Ügyfelekhez irodából is kellene menni.) Saját környezet, radikálisan alacsonyabb költségek, stb. Hátrány, hogy könnyen szétcsúszik a munka, ha nem tart be az ember néhány szabályt (feladatlista vezetése, szigorú határidők stb.), illetve ha a gyerek beteg, az rendesen visszaveti a hatékonyságot. Mindezekkel együtt én szeretem.

Képzett újságíró vagy, nagyon fiatalon elvégezted Dale Carnegie fél éves “Ez a beszéd!” tanfolyamát is.

19 éves voltam. A tanfolyam akkor – 1990-ben – 60 ezer forint volt. Így akik ott voltak, mind gazdag és befutott emberek voltak: cégvezetők, politikusok, ügyvédek… Önmagában ez jó iskola volt, hiszen fél évig hetente rendszeresen találkoztam velük, beszélgettünk, tegeződtünk. Megtanultam, hogy sem a pénz, sem a pozíció nem tesz senkit különlegessé, ugyanolyan emberek ők is, mint bárki más. Egyedül a tudás és a viselkedés az, ami lényegi módon megkülönbözteti az embereket. Maga a tanfolyam is hasznos volt. Egyrészt azóta csak röhögök az összes MLM-es és egyéb hasonló módszereken, hiszen mind ezt (is) használják. Másrészt tényleg megtanított gondolatot összeszedni, beszédet mondani, hallgatóságot meggyőzni, megfogni. Nagyon hasznos volt, minden fiatalt elküldenék egy ilyenre. Önbizalmat és technikát is adott.

19 évesen – gondolom – nem saját kútfőből és nem saját pénzből jelentkeztél.

Akkor kezdtem járni a JATE-ra közgazdász programozó matematikus szakra. Megalapítottuk Szegeden az AISEC-et (Közgazdász Hallgatók Nemzetközi Szervezetét), hiszen akkor indult a közgazdász képzés (mi voltunk a második évfolyam…), és az AISEC kapott két helyet a Dale Carnegie-től. Én jelentkeztem az egyikre, és szerencsém volt, mert mehettem.

A rendszerváltást követően politikusi ambícióid is voltak.

1989-94. között Fidesz tag voltam, ’90-ben rajta voltam a Csongrád megyei Fidesz listán a Parlamenti választásokon (sokadik, esélytelen helyen), ’92. körül Fidesz OT tag voltam. ’98-ban független, de SZDSZ által támogatottként indultam Szegeden az önkormányzati választásokon, de nem lettem képviselő :) Azóta nem politizálok.

Véleményed azért csak van a mai politikáról.

Van, de én ugye elsősorban közgazdászként látom a dolgokat. Sajnos egy nagyobb párt sincs, amelyik kapitalista lenne, a gazdasági dolgokkal kapcsolatban mind baloldali (MSZP, LMP, Fidesz). Ez pedig nekem annyira nem tetszik. A szélsőjobb erősödésének nem örülök, néha nem tudom eldönteni, sírjak vagy nevessek rajtuk. A politikai véleménynek nem lenne szabad ennyire vízválasztónak lennie, mint amennyire most nálunk az. Azt gondolom, azt látom, hogy az emberek nagy részét nem érdekli ez az egész, csak indulatok, érzelmek mentén szavaznak, ennek megfelelően nem sok tudatosság van a pártválasztásban.

Kicsit nagyobb körben szétnézve: Obama tetszik, a politikájának nagy része vállalható. Az EU kicsit béna, de nem halad rossz irányba. Ugyanakkor jól láthatóan nem tudunk mit kezdeni a vallási szélsőségekkel, így a jövőbeni konfliktusok forrását ezen a területen látom.

Érdekes, hogy Obamát mondod. Szerintem ő az utóbbi idők leginkább érzelmi alapon megválasztott amerikai elnöke. Végül is a munkádban, a marketingben is éppen ezzel játszol. Ha más többletet nem lehet tenni egy termékhez, akkor még mindig fel lehet ruházni érzelmekkel.

Igen, Obama megválasztása érzelmi kérdés, de kb. JFK óta az USA elnökválasztása arra épül :) De ettől még tetszik a politikája, még akkor is, ha nem annyira piacpárti, mint a republikánusok. De ugye a 8 év republikánus vezetés sokkal inkább neokon uralom volt…

Az érzelmek természetesen fontosak, a klasszikus AIDA modell is erre épül, marketing pszichológiából is ezt tanultuk – tehát igen, ezzel kell élni a munkám során. És ezért nem lep meg, hogy a politika is ilyen, el is fogadom, hogy ilyen, de ez nem jelenti azt, hogy tetszik. Alapvetően cinikus vagyok. És bár marketinggel foglalkozom, a marketinget is némi cinizmussal nézem. Azt gondolom, ha az emberek gondolkodnának és tisztában lennének azzal, hogy mit is akarnak, nagyon kevés szerepe lenne a marketingnek. De mivel nem így van, ezért igenis fontos lehet az, amit csinálok.

Többször láttam már, hogy meddő vitába szállsz kommentezőkkel olyan témákban, amik igazából lényegtelenek a te szempontodból. Nem érzed elpazarolt időnek? Mi hajt ilyenkor? Az igazságérzeted vagy valami más?

Szeretek vitatkozni. Ha elkap a lendület, akkor nem mérlegelem, hogy van-e értelme. Aztán néha előfordul, hogy beleunok vagy megbánom, hogy belevágtam, de akkor már mindegy. De nem érzem elpocsékolt időnek azt, amit erre szánok, sok esetben tanulok még az értelmetlen vitákból is. Legrosszabb esetben azt, hogy kivel nem szabad legközelebb vitatkozni… Vannak egyébként ilyen emberek a Twitteren is, akiket inkább meg se szólítok, mert tudom, semmi értelme. Ez a fajta vitatkozás egyébként még a fórumos “múlt”: az Index fórumain nagyon régóta jelen vagyok, és egy időben nagyon aktív is voltam. Csak aztán jött a blog és a Twitter, és azóta ott inkább csak olvasgatok.

NETES HETES

1. Melyik oldalt nyitod meg reggel elsőként?

Index.hu

2. Melyik honlapot zártad be legutóbb?

Talán a YouTube? Egyébként amiket állandóan nézek, azokat nem zárom be, folyamatosan nyitva vannak. (Macbookot használok, amit nem kapcsolok ki, csak lecsukom. Aztán amikor dolgozom, felnyitom, és folytatom, ahol abbahagytam.)

3. Mit vettél utoljára a neten?

Pizzát :)

4. Miért regisztráltál a Twitterre?

Akkor indult, és többen is regisztráltunk – talán a második Web 2.0 symposiumon, vagy az elsőn? Már nem is emlékszem.

5. Utoljára miért unfollow-ztál?

Amikor valaki betol híreket egymás után, de vagy 5-6-ot, és ezzel teleszemeteli a twitteket. Szóval ezért.

6A following listád utolsó emberét miért kezdted el követni?

Mert ismerős.

7. Melyik a kedvenc Twitter kliensed?

Turulcsirip.

Ki legyen a következő?

@longhand – mert rengeteg story az élete :)




  • A második kép tetszik :)


Featuring Recent Posts Wordpress Widget development by YD